GURISATTI FAISKOLA

Növekedés, alak: Saját gyökerén terjedő tövű, 1-1,5 m magas cserje. Finom, vékony ágrendszerű, felfelé törekvő, az idősebb részek visszahajlók. Gyökérsarjakat hoz, ezzel terjed is, sűrűsödik is. Törzsre oltva kis fácska, törzses cserje.
Levél: Zöld, mandula-szerű, 3,4-8 cm hosszú, 2,5 cm széles, széle élesen fogazott, sötétzöld, fénylő.
Virág: Április-májusban, 3 cm-es, vöröslő sötétrózsaszín, a vesszőt hosszában végig tömötten álló. Hajtatott virágként is kedvelt.
Termés: Apró, mandulára emlékeztető, szőrös, nem ehető.
Termőhely, igény: Hazánkban is honos, Ausztriától a Duna mentén végig, Ázsiában a Kaukázustól Szibériáig. A sztyeppék, napos, köves domboldalak növénye. Levegős talajt igényel. Myrabolan, vadbarack, vagy mandula törzsön e növények talajigénye érvényesül. Fényigényes!
Felhasználás: Szoliterként, csoportosan kertbe, parkba. Rézsűkre terjedő töve miatt a talaj megkötésére is alkalmas. Kis törzses fácskaként edényes növényként is használják.
Származás: magyar fajta
Klímabesorolás: 2

<< Vissza az előző oldalra